Hyperborea ​kontinense az örök jég szorításában haldoklik. Királyai fegyveres hadakat vezetnek a terjeszkedő gleccser ellen, varázslói mesterséges napokat idéznek fölé; ám a gyönyörű fehér szibilla jóslatai elől nincs menekvés, a félelmetes fehér féreg pedig úszó jégszigetéről dönti romlásba az országokat. Tsathoggua, a szörnyisten kultusza felüti fejét az emberevő vurmik hegyeiben és az elfeledett városok romjai között, hiába harcolnak ellene minden eszközzel az inkvizítorok. Az öntudatos udvari bakó váratlan szakmai problémával szembesül, a hét határon rettegett mágusnak pedig komoly gondjai támadnak a Szaturnusz bennszülötteivel. Ilyen és ehhez hasonló rémségek és furcsaságok várnak az olvasóra, aki Clark Ashton Smith kimeríthetetlen képzelőerővel megformált világába látogat. 

Smith ugyanabban az időszakban élt és alkotott, mint a természetfölötti irodalom nagy klasszikusa, Lovecraft – akivel ugyan sohasem találkoztak személyesen, de rengeteget leveleztek és baráti viszonyban voltak. Lovecraft neve holta után világhírűvé vált, Smith vele egyenrangú munkásságát azonban kevesebben ismerik: műveinek átfogó, kritikai igényű kiadására angol nyelven is meglepően későn került sor – vállalkozásunk tehát ebben az összevetésben is naprakésznek mondható. 

Kötetünk – az életműkiadás második darabja – a jégkorszak előtti Hyperboreában és Poszeidoniszon, Atlantisz utolsó szigetén játszódó elbeszéléseket gyűjti csokorba. Smith páratlan költői érzékkel nyúl bármilyen témához, legyen szó természetfölötti rémségek garázdálkodásáról, zord hósivatagok titkairól vagy furcsa és groteszk személyek dekadens vágyairól. Képzeletének szüleményei oly tarkán elevenednek meg az olvasó előtt, mint valami álom – a bizarr és nyugtalanító fajtából, amelyből nem kínál menekvést az irgalmas ébredés. 

„A puszta démoni furcsaság és a buján tobzódó fantázia terén talán egyetlen ma élő vagy megboldogult író sem múlja fölül Mr. Smith-t.” 

H. P. Lovecraft