Yuggothi gombák, A / Gombák Yuggothról

Eredeti cím: Fungi from Yuggoth

0 853

Szerző: Howard Phillips Lovecraft • Év: 1929-1930

(részlet)

 

I. A könyv

 

A ház sötét volt poros, elhagyott

Kusza zugok közt, hol közel a part

S a hullám furcsa dolgokat kavart

Nyugat szele gyanús ködöt hozott

Füst, fagy bújtatta mind az ablakot.

S a könyvhalom, mint a múlt ferde fái

A padlóból a plafonig állt ki.

s benne ősi tudás porladott.

 

Bűvkörbe léptem, s ódon halomból

Mi kézhez esett, lapozni kezdtem,

Megborzongtam a furcsa szavaktól,

Melybe sok titok van, ismeretlen

Aztán gazdájuk után néztem ott

Nem leltem őt – csak egy hang vihogott.

 

II. Az üldözés

 

A könyvet kabátom alá tettem

Rejtve bármely szem elől e helyen

Az ódon kikötőn átsiettem

Körbepislantva és idegesen.

Vak ablakok tántorgó falakban

Meredtek rám, nézve vad futásom

(Ijesztő kór rejlhet titkaikban)

Csak a kék ég hozta nyugovásom.

 

Nem volt, ki látta tettem, de néma

nevetés hangzott szédült fejemben

S tudtam hogy a beteg éj világa

Meglapul a rég vágyott kötetben.

Oly idegen lett az út s a falak

S nyomomban valami némán haladt.

 

III. A kulcs

 

Nem tudom hogy mi somfordált ottan

Ó- sikátorok hulladékában

Már ajtómban remegtem, sápadtan

És otthonom gondosan bezártam.

Megvolt a könyv; vén, mint rejtett utak

Át Más Tereken és át az űrön

Mely birtokol másik világokat

És átnyúlik a földi időkön.

 

Enyém volt a kulcs a látomáshoz

Alkonyi ormokhoz s ligetekhez

Kik tapadnak idegen homályhoz

Rejtve, mint örök emlékeinkhez

A kulcs enyém volt, de mint ültem ott,

Halk nesz remegtette az ablakot.

 

IV. A felismerés

 

Visszatért a nap, mikor mint gyermek

Láttam az ősi tölgyeknek völgyét,

A fojtó ködöknek szürkeségét,

A lopakodó, formátlan szennyet,

S a vadul burjánzó növényzetet.

Egy oltár állt ott, vésett jelével

Tornyukból leszállt Öregekével

Kik legyőzték az időt és teret.

 

Test hevert az oltár nedves kövén

S tudtam, kik falnak ott, nem emberek

e furcsa, szürke világ nem enyém

Yuggoth az, s az elmúlt csillagterek

Majd a test halálsikolyt ordított

Már túl későn: tudtam, én vagyok ott!

 

V. Hazatérés

 

A démon szólt, hazavisz most engem

A megidézett, árnyékos földre

Hol a fennsíkon megerősítve

Vad szél szalad márvány mellvédeken

S a kupolák útvesztője alatt

A tengerparton tornyok erdeje

Állok majd még ott – szólt – lenyűgözve

S hallgatom a messzi hullámokat.

 

Imígy szólt s át, az alkony kapuján

Sodort tűztavak lángnyelve mellett

Át ős-istenek vérarany-trónján

Kik ősfélelemtől üvöltenek

Át az éj fekete szakadékán

"Ez volt otthonod" – gúnyolt – "hajdanán!"

 

VI. A lámpa

 

Sziklaüregben lámpára leltünk

Thébai pap sem érthette a jelt,

Mit a barlangfal ijesztőn viselt,

S intette a Földet, melyen élünk.

Nem volt más ott, csak egy mécses bronzból

Belül furcsa olaj nyomaival

Különös, vésett cikornyáival

S halvány jelekkel ősi gazságról.

 

Negyven század félelme kevés volt;

Óvatlan hoztuk ki zsákmányunkat

A kunyhó, hol vizsgáltuk, sötét volt

Gyufa gyúlt, próbálván ős-olajat

Lobbant. – Nagy Isten! Őrült pillanat, –

Mit láttunk, attól létünk elapadt.

 

VII. Sámán-hegy

 

A városra nőtt a Hegy hallgatag

A főutat szakadék vágta el

Komoran nézte zöld erdeivel

Az útkanyarban az ó tornyokat.

Két évszázad suttogta mesélve

Mi történt a kihalt hegyoldalon

Szétroncsolt lényre leltek egy napon

S eltűnt egy fiú, s a család reménye.

 

Egy nap a postás már falut se lelt,

Se házak, se népek nem voltak ott

Aylesbury népe kijött, s figyelt.

Majd a postásnak megmondták legott

Hogy amit látott, az hiteltelen.

A hegytorkolat elnyúlt szélesen.

 

 

Szegedi Sándor fordítása

Legújabbak

Clark Ashton Smith:
Hasisevő, avagy a Gonosz Apokalipszise, A

Olvasás

Robert E. Howard:
Harp of Alfred, The

Olvasás

Robert E. Howard:
Red Thunder

Olvasás

Legolvasottabb

Howard Phillips Lovecraft:
Cthulhu hívása

Ez az egyetlen történet Lovecraft részéről, amelyben jelentős szerepet kap a szörnyisten, Cthulhu. 1926 későnyarán, kora őszén íródhatott. A dokumentarista stílusban megírt történet nyomozója, Thurston, a szemita nyelvek egyetemi kutatója darabkáról darabkára rakja össze a rejtélyes kirakóst. A fiatal kutató egyre több tárgyi és írásos bizonyítékát leli a hírhedt Cthulhu-kultusz létezésének. A kultisták a Necronomicon szövege alapján a nagy szörnyisten eljövetelét várják. A történetek a megtestesült iszonyatról beszélnek, ami átrepült az űrön és letelepedett a Földön sok millió évvel ezelőtt. Most hosszú álmát alussza tengerborította városában: Ph’ngluimglw’nafh Cthulhu R’lyeh wgah’nagl fhtagn, vagyis R'lyeh házában a tetszhalott Cthulhu álmodik. A Csendes-óceán déli részén néhány bátor tengerész megtalálta a várost és felébresztette a Nagy Öreget. Ennek hatására őrülethullám robogott végig a Földön, több ember lelte halálát ezekben az időkben. A találkozást csak egy tengerész élte túl, de ő is gyanús körülmények között halt meg. A fiatal kutató érzi, hogy ő is erre a sorsra juthat... A novellát nagy részben Lord Tennyson Kraken című költeménye inspirálta: Cthulhu is egy csápos, polipszerű szörny, egy alvó isten (ez a gondolat nagyban Lord Dunsany műveinek Lovecraftra gyakorolt hatásának köszönhető). S. T. Joshi felveti, hogy számottevő hatást váltott ki Lovecraftra Maupassant Horlája és Arthur Machen A fekete pecsét története című története is. Maga Lovecraft e történetet roppant középszerűnek, klisék halmazának titulálta. A Weird Tales szerkesztője, Farnsworth Wright először elutasította a közlését, és csak azután egyezett bele, hogy Lovecraft barátja, Donald Wandrei bebeszélte neki, hogy más magazinnál is érdeklődnek a sztori iránt.

Olvasás

Howard Phillips Lovecraft:
Őrület hegyei, Az / Hallucináció hegységei, A

Egy déli sarki kutatócsoport, köztük a narrátor, William Dyer a Miskatonic Egyetemről az Antarktiszra indul 1930/31 telén. A fagyott környezetben 14, a hideg által konzerválódott idegen lényre bukkannak. Miután a kutatók több csoportra oszlanak, és az egyikről nem érkezik hír, a megmaradt tagok felkeresik az eltűntek táborát, ahol szétmarcangolt emberi és állati maradványokat találnak - néhány idegen létformának pedig mindössze hűlt helyét... Legnagyobb döbbenetükre azonban a kutatás során feltárul előttük egy évmilliókkal régebben épített, hatalmas kőváros, amely a Nagy Öregek egykori lakóhelye lehetett. A kisregényt szokás Poe Arthur Gordon Pym című kisregényének folytatásaként tekinteni, az enigmatikus és meg nem magyarázott jelentésű kiáltás, a "Tekeli-li!" miatt. Eredetileg a Weird Talesbe szánta Lovecraft, de a szerkesztő túl hosszúnak találta, ezért öt éven át hevert a kisregény felhasználatlanul a fiókban. Az Astounding végül jelentősen megváltoztatva közölte a művet, több bekezdést (nagyjából ezer szót) kihagyott, a teljes, javított verzió először 1985-ben látott napvilágot.

Olvasás

Abraham Merritt:
Moon Pool, The

Amikor dr. David Throckmartin elmeséli egy csendes-óceáni civilizáció ősi romjain átélt hátborzongató élményeit, dr. Walter Goodwin, a regény narrátora azzal a meggyőződéssel hallgatja a hihetetlen történetet, hogy a nagy tudós valószínűleg megzavarodott. Azt állítja ugyanis, hogy feleségét és kutatócsoportjának több tagját magával vitte egy "fényjelenség", amely az úgynevezett Holdtóból emelkedik ki teliholdas éjszakákon. Amikor azonban Goodwin eleget tesz Throckmartin kérésének, és társaival a titokzatos szigetre utazik, fantasztikus, megdöbbentő kalandok sorozata veszi kezdetét.

Olvasás

Kommentelés

Minden mező kitöltése kötelező!

Hozzászólások

Nem érkezett még hozzászólás.

szövegkereső

keresés a korpuszban

Az alábbi keresővel az adatbázisban fellelhető irodalmi művek szövegeiben kutathat a megadott kifejezés(ek) után.

...

Keresési beállítások:

bármelyik kifejezésre
mindegyik kifejezésre
pontos kifejezésre