Bookstall, The

0 476

Szerző: Howard Phillips Lovecraft • Év: 1916

An Epistle to Rheinhart Kleiner, Esq., Poet-Laureate

 

Congenial KLEINER, whose broad brow sustains

The bays that prove the sweetness of thy strains:

To rougher rhymes than thine an audience lend,

And take th’ admiring tribute of a friend.

What shall I say? Must I in pain rehearse

The deadly dulness of a modern verse,

Or prate of Whitman, whose Boeotian bawl

Can scarce be justly labell’d verse at all?

Alas! such themes no charms for me afford,

Nor can I scan them happy and unbor’d.

Pox on the rogues that writ these lifeless lays!

My fancy beckons me to nobler days!

Say, waking Muse, where ages best unfold,

And tales of times forgotten most are told;

Where weary pedants, dryer than the dust,

Like some lov’d incense scent their letter’d must;

Where crumbling tomes upon the groaning shelves

Cast their lost centuries about ourselves.

Mine be the pleasure of the grimy stand

Where age-old volumes sleep on ev’ry hand.

Mine be the joy to live in Thought’s demesne

The bygone hours of volumes thick and lean;

With Wittie’s aid to count the Zodiac host,

Or hunt with Johnson for the Cock-Lane Ghost.

O’er Mather’s prosy page, half dreaming, pore,

Or follow Hawkesworth to the distant shore.

Ye old familiar friends whom ages bless,

How oft ye greet me in a diff’rent dress!

Watch shining Maro, who on ev’ry side

Adorns the dingy walls with Roman pride.

Untouch’d or English’d; French or Leipzig made,

The lustrous lines of Virgil pierce the shade.

O Mantuan Lamp! what bard before or since

Can such a wealth of polish’d force evince?

Thus the quick question, but the answer lies

Where yonder rotting Homer meets our eyes.

The blind, the bearded bard before us burns,

And thrills our temples with his tragic turns.

Of Ilion’s siege each time as new we hear,

While shrewd Ulysses charms the eager ear.

These share we all, yet what affection twines

About obscurer, less remember’d lines!

Each knows his fav’rites, and in fancy claims

For boon companions those forgotten names.

Would ye read Lucan? Start ye then and go

Where Lucan gains Britannic garb from Rowe.

Full many a Grecian lyrist smiles or grieves

To English tunes thro’ Elton’s quarto leaves.

Or if our own originals you’d see,

Go smell the drugs in Garth’s Dispensary!

What shades scholastic thro’ the twilight flit

Where Knapton’s sagging folios loosely sit!

The skull-capp’d dealer, crouching on his stool,

O’er the vague past can claim a wizard’s rule:

On his seam’d face the myriad wrinkles play,

And subtly link him to the yesterday.

Rise, Stanhope, rise! Thy macaroni train

Dance in the beams that pierce the dusty pane.

Hail! sportive Rochester, bestir thy feet,

And mince in fancy o’er the cobbled street!

House after house appear in gabled rows,

And the dim room Old London’s spirit shews!

Upon the floor, in Sol’s enfeebled blaze,

The coal-black puss with youthful ardour plays;

Yet what more ancient symbol may we scan

Than puss, the age-long satellite of Man?

Egyptian days a feline worship knew,

And Roman consuls heard the plaintive mew:

The glossy mite can win a scholar’s glance,

Whilst sages pause to watch a kitten prance.

Outside the creaking door a nation boils,

And Progress crushes Learning in its coils.

The blessed Past in mad confusion fades,

And Commerce blasts Retirement’s quiet shades.

Unnumber’d noises, in demoniac choir,

Wake the curs’d Pit, and stir the seething fire.

A million passengers, in hast’ning heat,

Jostle their fellows, and disturb the street.

From their coarse lips barbaric tones diffuse,

To shock the senses, and affront the Muse.

Decadent day! that Culture must return

To cloister’d cell, and Men, secluded, learn.

O! for the days when I would idly dream

In grassy meads by Seekonk’s swelling stream;

When leafy groves adorn’d the rising hill,

And in the copse the feather’d train would trill.

When fragrant zephyrs fann’d the summer green,

And stars, undimm’d, lit winter’s snowy scene.

Then flow’d the verse spontaneous from the heart,

That now demands the student’s labour’d art.

Then pour’d Creation’s blessings on us all,

Which now we strain from books in dingy stall.

Yet let us bless the bookstall whilst it stays;

That, too, may soon be part of other days!

Legújabbak

Clark Ashton Smith:
Hasisevő, avagy a Gonosz Apokalipszise, A

Olvasás

Robert E. Howard:
Harp of Alfred, The

Olvasás

Robert E. Howard:
Red Thunder

Olvasás

Legolvasottabb

Howard Phillips Lovecraft:
Cthulhu hívása

Ez az egyetlen történet Lovecraft részéről, amelyben jelentős szerepet kap a szörnyisten, Cthulhu. 1926 későnyarán, kora őszén íródhatott. A dokumentarista stílusban megírt történet nyomozója, Thurston, a szemita nyelvek egyetemi kutatója darabkáról darabkára rakja össze a rejtélyes kirakóst. A fiatal kutató egyre több tárgyi és írásos bizonyítékát leli a hírhedt Cthulhu-kultusz létezésének. A kultisták a Necronomicon szövege alapján a nagy szörnyisten eljövetelét várják. A történetek a megtestesült iszonyatról beszélnek, ami átrepült az űrön és letelepedett a Földön sok millió évvel ezelőtt. Most hosszú álmát alussza tengerborította városában: Ph’ngluimglw’nafh Cthulhu R’lyeh wgah’nagl fhtagn, vagyis R'lyeh házában a tetszhalott Cthulhu álmodik. A Csendes-óceán déli részén néhány bátor tengerész megtalálta a várost és felébresztette a Nagy Öreget. Ennek hatására őrülethullám robogott végig a Földön, több ember lelte halálát ezekben az időkben. A találkozást csak egy tengerész élte túl, de ő is gyanús körülmények között halt meg. A fiatal kutató érzi, hogy ő is erre a sorsra juthat... A novellát nagy részben Lord Tennyson Kraken című költeménye inspirálta: Cthulhu is egy csápos, polipszerű szörny, egy alvó isten (ez a gondolat nagyban Lord Dunsany műveinek Lovecraftra gyakorolt hatásának köszönhető). S. T. Joshi felveti, hogy számottevő hatást váltott ki Lovecraftra Maupassant Horlája és Arthur Machen A fekete pecsét története című története is. Maga Lovecraft e történetet roppant középszerűnek, klisék halmazának titulálta. A Weird Tales szerkesztője, Farnsworth Wright először elutasította a közlését, és csak azután egyezett bele, hogy Lovecraft barátja, Donald Wandrei bebeszélte neki, hogy más magazinnál is érdeklődnek a sztori iránt.

Olvasás

Howard Phillips Lovecraft:
Őrület hegyei, Az; Hallucináció hegységei, A

Egy déli sarki kutatócsoport, köztük a narrátor, William Dyer a Miskatonic Egyetemről az Antarktiszra indul 1930/31 telén. A fagyott környezetben 14, a hideg által konzerválódott idegen lényre bukkannak. Miután a kutatók több csoportra oszlanak, és az egyikről nem érkezik hír, a megmaradt tagok felkeresik az eltűntek táborát, ahol szétmarcangolt emberi és állati maradványokat találnak - néhány idegen létformának pedig mindössze hűlt helyét... Legnagyobb döbbenetükre azonban a kutatás során feltárul előttük egy évmilliókkal régebben épített, hatalmas kőváros, amely a Nagy Öregek egykori lakóhelye lehetett. A kisregényt szokás Poe Arthur Gordon Pym című kisregényének folytatásaként tekinteni, az enigmatikus és meg nem magyarázott jelentésű kiáltás, a "Tekeli-li!" miatt. Eredetileg a Weird Talesbe szánta Lovecraft, de a szerkesztő túl hosszúnak találta, ezért öt éven át hevert a kisregény felhasználatlanul a fiókban. Az Astounding végül jelentősen megváltoztatva közölte a művet, több bekezdést (nagyjából ezer szót) kihagyott, a teljes, javított verzió először 1985-ben látott napvilágot.

Olvasás

Abraham Merritt:
Moon Pool, The

Amikor dr. David Throckmartin elmeséli egy csendes-óceáni civilizáció ősi romjain átélt hátborzongató élményeit, dr. Walter Goodwin, a regény narrátora azzal a meggyőződéssel hallgatja a hihetetlen történetet, hogy a nagy tudós valószínűleg megzavarodott. Azt állítja ugyanis, hogy feleségét és kutatócsoportjának több tagját magával vitte egy "fényjelenség", amely az úgynevezett Holdtóból emelkedik ki teliholdas éjszakákon. Amikor azonban Goodwin eleget tesz Throckmartin kérésének, és társaival a titokzatos szigetre utazik, fantasztikus, megdöbbentő kalandok sorozata veszi kezdetét.

Olvasás

Kommentelés

Minden mező kitöltése kötelező!

Hozzászólások

Nem érkezett még hozzászólás.

szövegkereső

keresés a korpuszban

Az alábbi keresővel az adatbázisban fellelhető irodalmi művek szövegeiben kutathat a megadott kifejezés(ek) után.

...

Keresési beállítások:

bármelyik kifejezésre
mindegyik kifejezésre
pontos kifejezésre