Olvasószoba
For What Does the United Stand?
Szerző: Howard Phillips Lovecraft • Év: 1920
It is easy to comply in 500 words with a request for an article on what the United represents. An amateur journalistic association is generally too democratic to have any one object for long; it is rather a battle-ground between the proponents of opposed ideas.
I think, however, that since the dawn of the Hoffman administration, when the best elements were automatically sifted out through the secession of most of the confirmed politicians, we have been gradually acquiring a policy and a tradition which will endure. The printing-press, political and frivolous phases have been passed through; and our aspirations seem to be crystallising into a form more worthy than any of our past aspirations.
Judging from the majority of our truly active members, the United now aims at the development of its adherents in the direction of purely artistic literary perception and expression; to be effected by the encouragement of writing, the giving of constructive criticism, and the cultivation of correspondence friendships among scholars and aspirants capable of stimulating and aiding one another’s efforts. It aims at the revival of the uncommercial spirit; the real creative thought which modern conditions have done their worst to suppress and eradicate. It seeks to banish mediocrity as a goal and standard; to place before its members the classical and the universal and to draw their minds from the commonplace to the beautiful.
The United aims to assist those whom other forms of literary influence cannot reach. The non-university man, the dwellers in distant places, the recluse, the invalid, the very young, the elderly; all these are included within our scope. And beside our novices stand persons of mature cultivation and experience, ready to assist for the sheer joy of assisting. In no other society does wealth or previous learning count for so little. Merit and aspiration form the only criterion we apply to our members, nor has poverty or primitive crudity ever retarded the steady progress of any determined aspirant among us. We ask only that the goal be high; that the souls of our band be seeking the antique legacy of verdant Helicon.
Practically, we are aware of many obstacles; yet we think we are in the main fulfilling our functions. Naturally, we do not expect to make a Shelley or Swinburne of every rhymer who joins us, or a Poe or Dunsany of every teller of tales; but if we enable these persons to appreciate Shelley and Swinburne and Poe and Dunsany, and teach them how to shed their dominant faults and use words correctly and expressively, we cannot call ourselves unsuccessful and only genius can lead to the heights; it is our province merely to point the way and assist on the gentler, lower slopes.
The United, then, stands for education in the eternal truths of literary art, and for personal aid in the realisation of its members’ literary potentialities. It is a university, stripped of every artificiality and conventionality, and thrown open to all without distinction. Here may every man shine according to his genius, and here may the small as well as the great writer know the bliss of appreciation and the glory of recognised achievement.
Legújabbak
Clark Ashton Smith:
Hasisevő, avagy a Gonosz Apokalipszise, A
Robert E. Howard:
Harp of Alfred, The
Robert E. Howard:
Red Thunder
Legolvasottabb
Howard Phillips Lovecraft:
Cthulhu hívása
Ez az egyetlen történet Lovecraft részéről, amelyben jelentős szerepet kap a szörnyisten, Cthulhu. 1926 későnyarán, kora őszén íródhatott. A dokumentarista stílusban megírt történet nyomozója, Thurston, a szemita nyelvek egyetemi kutatója darabkáról darabkára rakja össze a rejtélyes kirakóst. A fiatal kutató egyre több tárgyi és írásos bizonyítékát leli a hírhedt Cthulhu-kultusz létezésének. A kultisták a Necronomicon szövege alapján a nagy szörnyisten eljövetelét várják. A történetek a megtestesült iszonyatról beszélnek, ami átrepült az űrön és letelepedett a Földön sok millió évvel ezelőtt. Most hosszú álmát alussza tengerborította városában: Ph’ngluimglw’nafh Cthulhu R’lyeh wgah’nagl fhtagn, vagyis R'lyeh házában a tetszhalott Cthulhu álmodik. A Csendes-óceán déli részén néhány bátor tengerész megtalálta a várost és felébresztette a Nagy Öreget. Ennek hatására őrülethullám robogott végig a Földön, több ember lelte halálát ezekben az időkben. A találkozást csak egy tengerész élte túl, de ő is gyanús körülmények között halt meg. A fiatal kutató érzi, hogy ő is erre a sorsra juthat... A novellát nagy részben Lord Tennyson Kraken című költeménye inspirálta: Cthulhu is egy csápos, polipszerű szörny, egy alvó isten (ez a gondolat nagyban Lord Dunsany műveinek Lovecraftra gyakorolt hatásának köszönhető). S. T. Joshi felveti, hogy számottevő hatást váltott ki Lovecraftra Maupassant Horlája és Arthur Machen A fekete pecsét története című története is. Maga Lovecraft e történetet roppant középszerűnek, klisék halmazának titulálta. A Weird Tales szerkesztője, Farnsworth Wright először elutasította a közlését, és csak azután egyezett bele, hogy Lovecraft barátja, Donald Wandrei bebeszélte neki, hogy más magazinnál is érdeklődnek a sztori iránt.
Howard Phillips Lovecraft:
Őrület hegyei, Az; Hallucináció hegységei, A
Egy déli sarki kutatócsoport, köztük a narrátor, William Dyer a Miskatonic Egyetemről az Antarktiszra indul 1930/31 telén. A fagyott környezetben 14, a hideg által konzerválódott idegen lényre bukkannak. Miután a kutatók több csoportra oszlanak, és az egyikről nem érkezik hír, a megmaradt tagok felkeresik az eltűntek táborát, ahol szétmarcangolt emberi és állati maradványokat találnak - néhány idegen létformának pedig mindössze hűlt helyét... Legnagyobb döbbenetükre azonban a kutatás során feltárul előttük egy évmilliókkal régebben épített, hatalmas kőváros, amely a Nagy Öregek egykori lakóhelye lehetett. A kisregényt szokás Poe Arthur Gordon Pym című kisregényének folytatásaként tekinteni, az enigmatikus és meg nem magyarázott jelentésű kiáltás, a "Tekeli-li!" miatt. Eredetileg a Weird Talesbe szánta Lovecraft, de a szerkesztő túl hosszúnak találta, ezért öt éven át hevert a kisregény felhasználatlanul a fiókban. Az Astounding végül jelentősen megváltoztatva közölte a művet, több bekezdést (nagyjából ezer szót) kihagyott, a teljes, javított verzió először 1985-ben látott napvilágot.
Abraham Merritt:
Moon Pool, The
Amikor dr. David Throckmartin elmeséli egy csendes-óceáni civilizáció ősi romjain átélt hátborzongató élményeit, dr. Walter Goodwin, a regény narrátora azzal a meggyőződéssel hallgatja a hihetetlen történetet, hogy a nagy tudós valószínűleg megzavarodott. Azt állítja ugyanis, hogy feleségét és kutatócsoportjának több tagját magával vitte egy "fényjelenség", amely az úgynevezett Holdtóból emelkedik ki teliholdas éjszakákon. Amikor azonban Goodwin eleget tesz Throckmartin kérésének, és társaival a titokzatos szigetre utazik, fantasztikus, megdöbbentő kalandok sorozata veszi kezdetét.
Kommentelés
Minden mező kitöltése kötelező!
Hozzászólások
Nem érkezett még hozzászólás. |
szövegkereső
keresés a korpuszban
Az alábbi keresővel az adatbázisban fellelhető irodalmi művek szövegeiben kutathat a megadott kifejezés(ek) után.