Revolutionary Mythology

0 157

Szerző: Howard Phillips Lovecraft • Év: 1916

Events in our little sphere of amateurdom sometimes coincide remarkably with those of the world outside. The announcement in United circles of Mr. Henry Clapham McGavack’s forthcoming essay on “Preliminaries of the American Revolution”, wherein some hoary Yankee myths will be dissected, comes almost simultaneously with the storm of resentment awaked among professional American patriots by the lamentable faux pas of Prof. Wilson’s pacifistical Secretary of War; who asserted in a campaign speech on October 16 that the Mexican banditti of today are comparable to the American revolutionists of Gen. Washington’s army.

Secretary Baker has undoubtedly perpetrated another characteristically Wilsonian blunder in drawing a parallel between the pure-blooded Anglo-Saxon rebels of 1775 and the herd of half-breed swine, bent only on plunder, who are grunting, shooting, cavorting, and misbehaving generally below our southern border; but the loud denunciation comes rather from the truth he has let slip than from the erroneous inferences he has drawn.

The American Revolution has created a more marvellous fund of genuine legendary lore than any other event in modern history. Not only to the proletariat, but to the bulk of our intelligent countrymen, the colonists who caused the withdrawal of America from the British Empire stand forth as heroes unsullied; as veritable Galahads, Bayards, and Sidneys. It is soberly believed by grown men that the defiers of George III were a host of terrestrial Seraphim, the like of whom have never been known before or since. Willingly enough do we confess weaknesses on both sides of other intestine struggles through which our race has passed. In reflecting upon the Civil Wars which culminated in Cromwell’s usurpation, we all acknowledge on the one hand that King Charles I was weak, that his promises were not inviolable, and that many of his adherents were luxurious and dissipated men; and on the other hand that the rebels were hasty, cruel, coarse, hypocritical, and -animated by many absurdly false notions. Neither Charles nor Cromwell is to the descendants of his followers a supernal being “sans peur et sans re-proche”. But in mentioning the Continental army of 1775-1783, the average American assumes an unconscious accent of prayer, and damns any possible blasphemer with the true fervour of the fanatic. That the band of American colonists who seceded from the authority of Great Britain in 1775 contained at least several human beings, is well proven by careful students. That these beings possessed their full share of what we call “human nature”, is likewise not unknown. Which compels The Conservative to smile a trifle at the legends of Revolutionary Gods and Heroes preserved by each Yankee fireside, and transmitted both orally and verbally to each succeeding generation.

The American Revolution arose from a fatal misunderstanding between the Englishmen at home and those upon this continent. Neither side can claim the exclusive sanction of Heaven, nor must either side be blackened with the imputation of infamy. Saxon fought Saxon as men always fight men. The record of each army is as clean, or as soiled, as that of any other body of embattled human creatures who contend under the best traditions of civilised warfare. That a certain amount of looting, burning, and other irregularities existed on both sides, is no cause for surprise or indignation in the mind of the student or historian, for these things are inseparable from armed conflict of any sort, though training may modify them. Even the sainted Crusaders of old were less Christian toward the Saracens than we would like to imagine.

If the time has come when Revolutionary mythology may be placed in honoured banishment beside the similar lore of infant Rome; if men may at last be suffered openly to speak the truth about those brave Britons and Colonials of yesterday, it is to be hoped that justice may be done that most maligned class in all America—the loyalists, or “Tories”. In the year 1775 this country was a legitimate part of the British domain, under the rightful authority of the King and his Parliament. The rebellious decision of a majority of the people can certainly form no ground for complaint against those Americans who felt that their duty lay with the existing government, and who upheld their Sovereign’s rule with valour and distinction. That selfish interest dwelt beneath the acts of the “Tories” is often asserted, and may in some instances be true; but it is only the most crass ignorance or most malicious prejudice which can thus defame the multitude of patriotic American Royalists who willingly suffered or died in the service of the third George.

Legújabbak

Howard Phillips Lovecraft:
Közhelyek könyve

Lovecraft álmait, ötleteit, rövid gondolatait tartalmazza, amelyeket írásaihoz kívánt témaként felhasználni.

Olvasás

Howard Phillips Lovecraft:
Rejtett barlang, avagy John Lee kalandja, A

A The Secret Cave-et Lovecraft 1898-ban írta, anyja szerencsére ezt is megmentette a lángoktól, először a The Shuttered Room and Other Pieces című antológiában jelent meg. Egy tízéves kisfiú házuk pincéjében egy eldugott alagutat fedez fel, és kalandra kel kétéves húgával együtt, hogy felkutassa, rejt-e kincseket a titkos folyosó. A felfedezőtúra azonban tragédiába torkollik: a kishúg megfullad a vízben. Lovecraft már hétévesen egy gyermek haláláról ír. A legkevésbé sem öncélúan: a barlangban tényleg egy kincsesláda rejtőzik, amelyben egy 10 ezer dollár értékű aranyrög bújik meg. Azonban, vonja le a tanulságot a szerző, még ez a pénz sem éri meg egy ember halálát. A történet ugyan nem tartalmaz rettegést és félelemkeltő mozzanatokat, leginkább a Tom Sawyer-féle ifjúsági irodalomhoz hasonlít. Ám a happy end és az a történetszövés, amely által a kidolgozott cselekmények végén a főhős megmenekül és diadalt arat a rossz felett, itt nincs meg.

Olvasás

Howard Phillips Lovecraft:
Kis üvegpalack, A

A fiatal Lovecraft első fennmaradt írása, amely tárgya egy palackba rejtett levél és a kincs. A hajóskapitány felül a könnyen megszerezhető kincs ígéretének. A rövid írás természetfeletti elemeket még nem tartalmaz.

Olvasás

Legolvasottabb

Howard Phillips Lovecraft:
Cthulhu hívása

Ez az egyetlen történet Lovecraft részéről, amelyben jelentős szerepet kap a szörnyisten, Cthulhu. 1926 későnyarán, kora őszén íródhatott. A dokumentarista stílusban megírt történet nyomozója, Thurston, a szemita nyelvek egyetemi kutatója darabkáról darabkára rakja össze a rejtélyes kirakóst. A fiatal kutató egyre több tárgyi és írásos bizonyítékát leli a hírhedt Cthulhu-kultusz létezésének. A kultisták a Necronomicon szövege alapján a nagy szörnyisten eljövetelét várják. A történetek a megtestesült iszonyatról beszélnek, ami átrepült az űrön és letelepedett a Földön sok millió évvel ezelőtt. Most hosszú álmát alussza tengerborította városában: Ph’ngluimglw’nafh Cthulhu R’lyeh wgah’nagl fhtagn, vagyis R'lyeh házában a tetszhalott Cthulhu álmodik. A Csendes-óceán déli részén néhány bátor tengerész megtalálta a várost és felébresztette a Nagy Öreget. Ennek hatására őrülethullám robogott végig a Földön, több ember lelte halálát ezekben az időkben. A találkozást csak egy tengerész élte túl, de ő is gyanús körülmények között halt meg. A fiatal kutató érzi, hogy ő is erre a sorsra juthat... A novellát nagy részben Lord Tennyson Kraken című költeménye inspirálta: Cthulhu is egy csápos, polipszerű szörny, egy alvó isten (ez a gondolat nagyban Lord Dunsany műveinek Lovecraftra gyakorolt hatásának köszönhető). S. T. Joshi felveti, hogy számottevő hatást váltott ki Lovecraftra Maupassant Horlája és Arthur Machen A fekete pecsét története című története is. Maga Lovecraft e történetet roppant középszerűnek, klisék halmazának titulálta. A Weird Tales szerkesztője, Farnsworth Wright először elutasította a közlését, és csak azután egyezett bele, hogy Lovecraft barátja, Donald Wandrei bebeszélte neki, hogy más magazinnál is érdeklődnek a sztori iránt.

Olvasás

Howard Phillips Lovecraft:
Őrület hegyei, Az / Hallucináció hegységei, A

Egy déli sarki kutatócsoport, köztük a narrátor, William Dyer a Miskatonic Egyetemről az Antarktiszra indul 1930/31 telén. A fagyott környezetben 14, a hideg által konzerválódott idegen lényre bukkannak. Miután a kutatók több csoportra oszlanak, és az egyikről nem érkezik hír, a megmaradt tagok felkeresik az eltűntek táborát, ahol szétmarcangolt emberi és állati maradványokat találnak - néhány idegen létformának pedig mindössze hűlt helyét... Legnagyobb döbbenetükre azonban a kutatás során feltárul előttük egy évmilliókkal régebben épített, hatalmas kőváros, amely a Nagy Öregek egykori lakóhelye lehetett. A kisregényt szokás Poe Arthur Gordon Pym című kisregényének folytatásaként tekinteni, az enigmatikus és meg nem magyarázott jelentésű kiáltás, a "Tekeli-li!" miatt. Eredetileg a Weird Talesbe szánta Lovecraft, de a szerkesztő túl hosszúnak találta, ezért öt éven át hevert a kisregény felhasználatlanul a fiókban. Az Astounding végül jelentősen megváltoztatva közölte a művet, több bekezdést (nagyjából ezer szót) kihagyott, a teljes, javított verzió először 1985-ben látott napvilágot.

Olvasás

Abraham Merritt:
Moon Pool, The

Amikor dr. David Throckmartin elmeséli egy csendes-óceáni civilizáció ősi romjain átélt hátborzongató élményeit, dr. Walter Goodwin, a regény narrátora azzal a meggyőződéssel hallgatja a hihetetlen történetet, hogy a nagy tudós valószínűleg megzavarodott. Azt állítja ugyanis, hogy feleségét és kutatócsoportjának több tagját magával vitte egy "fényjelenség", amely az úgynevezett Holdtóból emelkedik ki teliholdas éjszakákon. Amikor azonban Goodwin eleget tesz Throckmartin kérésének, és társaival a titokzatos szigetre utazik, fantasztikus, megdöbbentő kalandok sorozata veszi kezdetét.

Olvasás

Kommentelés

Minden mező kitöltése kötelező!

Hozzászólások

Nem érkezett még hozzászólás.

szövegkereső

keresés a korpuszban

Az alábbi keresővel az adatbázisban fellelhető irodalmi művek szövegeiben kutathat a megadott kifejezés(ek) után.

...

Keresési beállítások:

bármelyik kifejezésre
mindegyik kifejezésre
pontos kifejezésre