Az őrült arab, Abdul Ahazred könyve, valamikor Krisztus születése után 730 (más források szerint 800) környékéől, amelyet arabról görögre fordítottak, majd Olaus Wormius latinra fordította... Valamint egy Simon nevű ismeretlen szerző kreálmánya, aki 1977-ben publikálta a Lovecraft-mítoszt, a sumér-akkád-babiloni-asszír mitológiát, valamint a szerző élénk fantáziáját szintetizáló Necronomicont. De mit ír maga Lovecraft a könyvről?

Lovecraft gyakran célzott olyan ősi, töredezett kötetekre, melyek olyan titkokat tartalmaznak, melyeket ember még nem ismert. Ezek legtöbbje kitaláció, de mégis akadnak köztük „legitim” okkult művek.

Carl Tausk megtartotta ígéretét. Megtalálta azt az ismerősét, aki Lovecraft apjáról mesélt neki. Ez egy olyan valaki volt, akit csak néhány éve ismert és néha-néha találkoztak: Dr. Stanislaus Hinterstoisser. A pénzpolitikáról írt egy könyvet az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó évtizedeiben. Liegnitzben született, 1896. augusztus 23-án. Politológiából doktorált a Drezdai Egyetemen 1925-ben; élete nagy részét Bécsben töltötte. Felesége, Hindenburg unokahúga volt, örökölt egy vidéki birtokot a Mondssee-nél, Salzburg közelében.

Mathers azt tanította, hogy az „ősrégi, emlékezetben élő Ént” szimbolizmussal idézhetjük fel és, hogy a mágus edzett szelleme ebből más dimenziókba, más létezési szintekre nyomulhat be. Addig kell edzenie képzelőerejét, amíg el nem tud úgy képzelni egy mentális tárgyat, mintha háromdimenziós lenne. Végül képesnek kell lennie arra, hogy ezt az extern világra „vetítse”. Amint elérte ezt a célt, akkor egy kiválasztott jelképet kell elképzelnie – talán az öt tattwa egyikét, a földet, a vizet, a levegőt vagy a tüzet és a szellemet – és aztán egy üres falra kell bámulnia (vagy a mennyezetre), hogy a jelképet háromdimenziós valóságában odatranszformálhassa. Aztán a jelképet ajtóméretűvé kell nagyítania. Ha ezt sikeresen végrehajtotta, egy álomtájon találhatja magát. Yeats leírja látomását, amikor a tűz szimbólumát nyomta a homlokának: egy sivatagot látott egy titánnal, aki a romok közepén állt. Mathers szerint eközben a szimbólum csak a munka félét végzi el.

„...a Necronomicon, az oly rejtélyes könyv megjelent paperback kiadásban.” (William S. Burroughs)

Az elhunyt August Derleth, aki Lovecrafttal szoros barátságban állt és ugyanakkor a kiadója is volt, mesélte nekem egyszer, hogy gyakran kapott olyan olvasói leveleket, amelyek azt kérdezték, hogy tényleg HPL birtokában van-e az őrült arab Abdul Alhazred által írt Al Azif vagy Necronomicon, és hogy ez a könyv megtekinthető-e a Miskatonici Egyetemi Könyvtárban. Derlethnek mindig ugyanazt a választ kellett adnia: bár a Lovecraft által említett könyvek és a grimoire-ok közül sok autentikus, azonban a Necronomicon az ő találmánya. Amikor egyszer Derleth magánkönyvtárában, az Arkham House-ban ültünk, amely nem messze található Sauk Citytől Wisconsinban, és egy üveg jófajta kaliforniai vörösbort ittunk, megkérdeztem a házigazdámtól, hogy elhiszi-e, hogy Lovecraft Al Azifja valamelyik ismert mágikus szövegen alapul. "Mágikus szövegen biztos nem" - mondta Derleth. - "Úgy tudom Lovecraftot egy Astronomica című római vers inspirálta - tudja ő ugyanis lelkes asztronómus volt."

A legismertebb a kitalált kéziratok közül a Necronomicon, amiről Lovecraft szinte a legtöbbet beszélt. Erről a könyvről annyi legenda, mendemonda kapott már lábra, hogy igen nehéz teljesen megbizonyosodnunk afelől, hogy ez a könyv tényleg létezik, vagy csak kitaláció. Számos rajongó a mai napig is hisz abban, hogy a könyv valóságos.

Lovecraft alábbi leveleinek részletei remélhetőleg tisztázzák a zűrzavart a Necronomicon körül. Megtalálhatjuk bennük az Abdul Alhazred név eredetét, és azokat a tényeket, amelyek választ adnak arra a kérdésre, hogy kitaláció-e csupán a varázskönyv. A válasz: igen.