Howard Phillips Lovecraft 1890-ben született Boston mellett a Rhode Island-i Providenceben. Nevét és írásait nem sokan ismerik, pedig érdemes megismerkedni Lovecrafttal és világával. 1910-ben kezdett írni, az amerikai Weird Tales (Különös történetek) c. folyóiratnak lett a munkatársa. Összesen ötven novellája látott napvilágot különböző folyóiratokban. A rémtörténet, a horror egyik művelője lett, jelzik az izgalmas kísértethistóriái, de a science-fiction műfajban is maradandót alkotott. Nagy példaképe volt Edgar Allan Poe és más angol gótikus regények szerzői, mint például Arthur Machen; hatásuk érződik Lovecraft írásain.  

Ez az a kor, amikor az evilági kiábrándultság elhatalmasodik az írókon és költőkön, megoldásként új világot teremtenek – kilyukadunk a modern science-fiction kezdeténél. Így Poe, Shelley és Lovecraft úttörőknek számítanak. August Derleth, Lovecraft tanítványa, később szerzőtársa és kiadója, Poe-hoz, Nathaniel Hawthorne-hoz, Ambrose Bierce-hez hasonlítja szeretett mesterét, s nem jogtalanul, bár az előbbiek irodalmi értékei határozottabban és véglegesebben élnek az irodalmi köztudatban.  

Kísértethistóriáiban, mint például a The Music of Erich Zann (Erich Zann muzsikája), Pickmann`s Model (Pickman modellje), Rats In The Wall (A patkányok a falban) és a The Evil Clergyman (A gonosz lelkész) címűekben Lovecraft játszik a félelemmel – misztikus és kísérteties alakokat jelenítvén meg. A fent említett Pickman modelljében a festő, Pickman démonokról, ördögökről és más szörnyetegekről készít festményeket - fényképek alapján. A gonosz lelkészben egy angliai lelkész szelleme kísért egy házat, és amikor az újdonsült lakó azt hiszi, elűzte a kísértetet, rádöbben, hogy külsejében már maga a lelkész. A The Outsider (A kívülálló) című elbeszélésében a narrátor egyedül nőtt fel egy kastélyban, és emberrel még nem találkozott. Amikor sikerül kiszöknie a kastélyból, az emberek rettegve menekülnek tőle, míg a végén megpillantja a tükörképét: egy démont. 1928-ban jelenik meg a The Dunwich Horror (Dunwich-i borzalom) című, talán legjobban sikerült elbeszélése.  

A The Colour Out Of Space (Szín az űrből) címűben meteorit hull az égből egy kútba, ahonnan foszforeszkáló fénysugár, majd tornádó tör az ég felé – ez közelít talán a legjobban a sci-fi felé.  

1936-ban jelenik meg az At the Mountains of Madness (Az őrület hegyén) c. kisregénye. Számos más írása látott még napvilágot, mint például The Call of Cthulhu (Cthulhu hívása), The Whisperer In Darkness (A suttogó a sötétben), In the Walls of Eryx (Eryx falai közt), Dagon, The Doom that Came to Sarnath (A végzet, mely eljött Sarnathba), The Dream-Quest of Unknown Kadath (Az ismeretlen Kadath álomkeresése), The Silver Key (Az ezüstkulcs), Through the Gates of the Silver Key (Az ezüstkulcs kapuin át), He (Ő), The Strange High House In The Mist (A különös, magas ház a ködben) – csakhogy a leghíresebbeknél maradjunk.  

H. P. Lovecraft legendás híréhez nagyban hozzájárult az is, hogy a hozzá forduló fiatal írókat minden lehetséges módon segítette, levelezett velük, elolvasta és kijavította kéziratukat, sőt alkalmasint részben vagy egészen át is írta azokat. Az ilyen, bírálatot és tanácsot tartalmazó levelei nemegyszer ötven, sűrűn gépelt oldalt is kitettek – a kérdéses írás terjedelmének többszörösét...  

Legfontosabb tanulmányának címe: Supernatural Horror In Literature (Természetfeletti rémség az irodalomban). Lovecraft ezenkívül megteremtette a Cthulhu-mítoszt, valamint a rémtörténeteinek legrettegettebb tárgyát, a Necronomicon könyvét. Bélrákja végzett vele 1937-ben, negyvenhét éves korában.  

Legnagyobb rajongói, köztük August Derleth kiadót alapított, és sorra adták ki Lovecraft történeteit, mialatt maguk is számos történettel (pl. Wentworth’s Day, The Ancestor, The Gable Window stb.) gazdagították a rettegés világát.  

A beavatottak tudják, hogy Lovecraft a fantasztikus irodalom egyik nagy klasszikusa. Olyan ugyancsak klasszikus írókra hatott, mint Ray Bradbury, Fritz Leiber vagy Henry Kuttner. Lovecraft és kora lökőrugóként hatott arra az irodalmi irányzatra, amelyet ma van szerencsénk science-fictionnek nevezni.