Olvasószoba
Remarkable Document, A
Szerző: Howard Phillips Lovecraft • Év: 1917
Friends of the Temperance cause, to whom the existence of the drink habit seems as inexplicable as it is lamentable and criminal, will take phenomenal interest in the article by Mr. Booth Tarkington entitled “Nipskillions”, which appeared in The American Magazine for January, and which was reprinted in The National Enquirer for April 12.
This terse little essay, which takes its name from the slang word applied in certain circles to a man who has turned from drink to temperance through satiation, tells in remarkably vivid fashion of the precise sensations of the drinker, and of the damnably seductive false cheer of the cup which leads in so many cases to complete mental, moral, and physical degradation. Denying the incurable addiction of the average drinker to his poison, the article throws an unusually grave responsibility upon the persistent tippler.
Mr. Tarkington, relating the true story of an artist friend who saved himself at the last moment from the clutches of alcoholism, makes a notable contribution to the temperance cause; not only through the authenticity of his account, but from the fact that he writes not as a moral or religious doctrinaire, but as a rational and discerning man of the world. He gives an infallible indication of the new temperance movement—a movement which has its foundation in common sense rather than abstract principle.
According to Mr. Tarkington, the prime incentive to drink is the desire for a greater degree of enjoyment and relaxation than is compatible with the normal mental and physical condition. In other words, human creatures long atavistically for the levity of an inferior state, and wish to throw off artificially the burden of dignity with which evolution from the simian ape has invested them. If this theory be universally true, then the drink problem is much more difficult of solution than if it were merely an ingrained social custom. No one can deny that life in conventionally civilised communities is dull and monotonous to the point of loathsomeness; and if this basic ennui be so potent a factor in the desire for liquor, then we cannot expect to banish the evil till we have found some means of brightening the gloom which causes it. One of the greatest problems of the day, then, is a cure for the unutterable world-weariness which afflicts mankind; or if its complete cure be impossible, its alleviation. Not that the ordinary forces of temperance reform should be less active, but that we should be less Spartan and Puritan in our worship of duty at the expense of legitimate pleasure. It behooves the reformer to appear in a less forbidding guise, and to prefer grace to austerity in prosecuting his endeavours. Drink, we know, is abnormal; but if we are to banish this abnormality we must likewise banish the equal abnormality of excessive mental sabbatarianism. “Virtue itself offends,” said an old writer, “when coupled with forbidding manners.”
Legújabbak
Clark Ashton Smith:
Hasisevő, avagy a Gonosz Apokalipszise, A
Robert E. Howard:
Harp of Alfred, The
Robert E. Howard:
Red Thunder
Legolvasottabb
Howard Phillips Lovecraft:
Cthulhu hívása
Ez az egyetlen történet Lovecraft részéről, amelyben jelentős szerepet kap a szörnyisten, Cthulhu. 1926 későnyarán, kora őszén íródhatott. A dokumentarista stílusban megírt történet nyomozója, Thurston, a szemita nyelvek egyetemi kutatója darabkáról darabkára rakja össze a rejtélyes kirakóst. A fiatal kutató egyre több tárgyi és írásos bizonyítékát leli a hírhedt Cthulhu-kultusz létezésének. A kultisták a Necronomicon szövege alapján a nagy szörnyisten eljövetelét várják. A történetek a megtestesült iszonyatról beszélnek, ami átrepült az űrön és letelepedett a Földön sok millió évvel ezelőtt. Most hosszú álmát alussza tengerborította városában: Ph’ngluimglw’nafh Cthulhu R’lyeh wgah’nagl fhtagn, vagyis R'lyeh házában a tetszhalott Cthulhu álmodik. A Csendes-óceán déli részén néhány bátor tengerész megtalálta a várost és felébresztette a Nagy Öreget. Ennek hatására őrülethullám robogott végig a Földön, több ember lelte halálát ezekben az időkben. A találkozást csak egy tengerész élte túl, de ő is gyanús körülmények között halt meg. A fiatal kutató érzi, hogy ő is erre a sorsra juthat... A novellát nagy részben Lord Tennyson Kraken című költeménye inspirálta: Cthulhu is egy csápos, polipszerű szörny, egy alvó isten (ez a gondolat nagyban Lord Dunsany műveinek Lovecraftra gyakorolt hatásának köszönhető). S. T. Joshi felveti, hogy számottevő hatást váltott ki Lovecraftra Maupassant Horlája és Arthur Machen A fekete pecsét története című története is. Maga Lovecraft e történetet roppant középszerűnek, klisék halmazának titulálta. A Weird Tales szerkesztője, Farnsworth Wright először elutasította a közlését, és csak azután egyezett bele, hogy Lovecraft barátja, Donald Wandrei bebeszélte neki, hogy más magazinnál is érdeklődnek a sztori iránt.
Howard Phillips Lovecraft:
Őrület hegyei, Az; Hallucináció hegységei, A
Egy déli sarki kutatócsoport, köztük a narrátor, William Dyer a Miskatonic Egyetemről az Antarktiszra indul 1930/31 telén. A fagyott környezetben 14, a hideg által konzerválódott idegen lényre bukkannak. Miután a kutatók több csoportra oszlanak, és az egyikről nem érkezik hír, a megmaradt tagok felkeresik az eltűntek táborát, ahol szétmarcangolt emberi és állati maradványokat találnak - néhány idegen létformának pedig mindössze hűlt helyét... Legnagyobb döbbenetükre azonban a kutatás során feltárul előttük egy évmilliókkal régebben épített, hatalmas kőváros, amely a Nagy Öregek egykori lakóhelye lehetett. A kisregényt szokás Poe Arthur Gordon Pym című kisregényének folytatásaként tekinteni, az enigmatikus és meg nem magyarázott jelentésű kiáltás, a "Tekeli-li!" miatt. Eredetileg a Weird Talesbe szánta Lovecraft, de a szerkesztő túl hosszúnak találta, ezért öt éven át hevert a kisregény felhasználatlanul a fiókban. Az Astounding végül jelentősen megváltoztatva közölte a művet, több bekezdést (nagyjából ezer szót) kihagyott, a teljes, javított verzió először 1985-ben látott napvilágot.
Abraham Merritt:
Moon Pool, The
Amikor dr. David Throckmartin elmeséli egy csendes-óceáni civilizáció ősi romjain átélt hátborzongató élményeit, dr. Walter Goodwin, a regény narrátora azzal a meggyőződéssel hallgatja a hihetetlen történetet, hogy a nagy tudós valószínűleg megzavarodott. Azt állítja ugyanis, hogy feleségét és kutatócsoportjának több tagját magával vitte egy "fényjelenség", amely az úgynevezett Holdtóból emelkedik ki teliholdas éjszakákon. Amikor azonban Goodwin eleget tesz Throckmartin kérésének, és társaival a titokzatos szigetre utazik, fantasztikus, megdöbbentő kalandok sorozata veszi kezdetét.
Kommentelés
Minden mező kitöltése kötelező!
Hozzászólások
Nem érkezett még hozzászólás. |
szövegkereső
keresés a korpuszban
Az alábbi keresővel az adatbázisban fellelhető irodalmi művek szövegeiben kutathat a megadott kifejezés(ek) után.