Olvasószoba
Editor’s Note to “A Scene for Macbeth” by Samuel Loveman
Szerző: Howard Phillips Lovecraft • Év: 1920
The ensuing suppositious scene, designed for the tragedy of Macbeth, displays anew 1 the almost uncanny genius of Samuel Loveman in the field of Elizabethan scholarship. Shakespearian students will find in these lines an identification of the author and his chosen period which constitutes a notable achievement in the annals of archaic imitation, and will marvel at the depth of insight which makes possible a reflection not only of the form but of the spirit of a literature three centuries behind us.
This is the second of Mr. Loveman’s Shakespearian scenes to appear in the amateur press, the first having been published in The Sprite for August, 1917. We are here given an important dramatic moment missing from all existing texts of Macbeth; the death of Lady Macbeth oppressed by fear and conscience, and with a mind haunted by remorseful images, chiefly of the murdered wife and children of Macduff. Herself a mother, she suffers most of all from the memory of the helpless children slain by her husband’s men; a thought embodied and phrased with supreme skill by Mr. Loveman in her brief utterance:
“Here’s where it hurts!
O little baby hands that pluck me close,
Poor wandering atoms in this night of pitch—
Fordone, fordone, fordone!”
The death itself is poignantly realistic, revealing the author as always an artist even when most an archaist.
We now approach the scene, which may be taken as following Scene III of the fifth Act, in which Macbeth has asked the Doctor of Physic:
“Canst thou not minister to a mind diseas’d;
Pluck from the memory a rooted sorrow;
Raze out the written troubles of the brain;
And, with some sweet oblivious antidote,
Cleanse the stuff d bosom of that perilous matter
Which weighs upon the heart?”
Legújabbak
Clark Ashton Smith:
Hasisevő, avagy a Gonosz Apokalipszise, A
Robert E. Howard:
Harp of Alfred, The
Robert E. Howard:
Red Thunder
Legolvasottabb
Howard Phillips Lovecraft:
Nymph's Reply to the Modern Business Man, The
Válasz Olive G. Owen versére.
August Derleth:
Gable Window, The (Murky Glass, The)
Wilbur toronyszobájának ablaka egy másik dimenzióba vezető kapu. A férfi az egyik rejtélyes könyvben leírást talál a kapu használatáról. Az aktivált dimenziókapun félelmet, és undort keltő szörnyek próbálnak áthatolni...
Howard Phillips Lovecraft:
Cthulhu hívása
Ez az egyetlen történet Lovecraft részéről, amelyben jelentős szerepet kap a szörnyisten, Cthulhu. 1926 későnyarán, kora őszén íródhatott. A dokumentarista stílusban megírt történet nyomozója, Thurston, a szemita nyelvek egyetemi kutatója darabkáról darabkára rakja össze a rejtélyes kirakóst. A fiatal kutató egyre több tárgyi és írásos bizonyítékát leli a hírhedt Cthulhu-kultusz létezésének. A kultisták a Necronomicon szövege alapján a nagy szörnyisten eljövetelét várják. A történetek a megtestesült iszonyatról beszélnek, ami átrepült az űrön és letelepedett a Földön sok millió évvel ezelőtt. Most hosszú álmát alussza tengerborította városában: Ph’ngluimglw’nafh Cthulhu R’lyeh wgah’nagl fhtagn, vagyis R'lyeh házában a tetszhalott Cthulhu álmodik. A Csendes-óceán déli részén néhány bátor tengerész megtalálta a várost és felébresztette a Nagy Öreget. Ennek hatására őrülethullám robogott végig a Földön, több ember lelte halálát ezekben az időkben. A találkozást csak egy tengerész élte túl, de ő is gyanús körülmények között halt meg. A fiatal kutató érzi, hogy ő is erre a sorsra juthat... A novellát nagy részben Lord Tennyson Kraken című költeménye inspirálta: Cthulhu is egy csápos, polipszerű szörny, egy alvó isten (ez a gondolat nagyban Lord Dunsany műveinek Lovecraftra gyakorolt hatásának köszönhető). S. T. Joshi felveti, hogy számottevő hatást váltott ki Lovecraftra Maupassant Horlája és Arthur Machen A fekete pecsét története című története is. Maga Lovecraft e történetet roppant középszerűnek, klisék halmazának titulálta. A Weird Tales szerkesztője, Farnsworth Wright először elutasította a közlését, és csak azután egyezett bele, hogy Lovecraft barátja, Donald Wandrei bebeszélte neki, hogy más magazinnál is érdeklődnek a sztori iránt.
Kommentelés
Minden mező kitöltése kötelező!
Hozzászólások
Nem érkezett még hozzászólás. |
szövegkereső
keresés a korpuszban
Az alábbi keresővel az adatbázisban fellelhető irodalmi művek szövegeiben kutathat a megadott kifejezés(ek) után.