A DeCamp-Scither-féle Necronomicon  

Lovecraft egyik életrajzírója, L. Sprague de Camp feljegyzett egy történetet arról, hogyan csempészte ki Irakból veszélyek közepette az Al Azif kéziratot. Az a tudós, aki elvállalta a szöveg lefordítását, fel kellett számolnia tudománya téziseit. A könyvek nagy része, amelyet az Owlswick Press adott ki, nyolc elmosódott szír nyelvű lapot tartalmaz, amelyen a karakterek ismétlődnek. Természetesen nem tekinthető másnak ez a változat, mint jó viccnek.  

DeCamp azt nyilatkozta: bíztam benne, hogy senki sem fogja komolyan venni. Nem szeretném, hogy ez az apró tévhit megzavarná esetleges iraki látogatásomat.  

A Wilson-Hay-Turner-Langford Necronomicon  

Egy cikk alapján készült, amely a Crypt of Cthulhuban jelent meg. Wilsont felkérték, hogy írjon egy bevezetőt egy, a Necronomiconnal kapcsolatos antológia számára. Wilson elhatározta, összehoz valamit, ami akár maga a Necronomicon is lehetne. A bevezető elferdített tényeket tartalmaz, például azt állítja, Lovecraft apja tagja volt egy egyiptomi szabadkőműves-páholynak, és számos bizarr, okkult szertartást tanult ott meg. Mellette olvasható egy levél dr. Hinterstoissertől, amely Dominic Purcell irománya. További esszéket is tartalmaz a munka, még a titkosított szöveg dekódolása előtti időszakban íródhattak: Christopher Frayling és Angela Carter írásai.  

Az írások élvezetesek, olvasmányosak, de tudnunk kell közben elválasztani egymástól tényt és fikciót.  

Az azóta megjelent R’lyeh Text ugyancsak ez a csapat találmánya. Maga a címet Derleth használta először. Lényegében semmi köze a Necronomiconhoz.  

A Simon-féle Necronomicon  

A legjobban sikeredett és legelterjedtebb Necronomicon-fikció, amely megannyi hibát tartalmaz. A megtalálásának körülményei egy rosszabb Cthulhu-történethez hasonlít; a kiadók azt állítják, nem publikus közönség számára szánták, mégis megtalálható minden könyvesboltban. Simon rámutat, az Urillia-Írás lehet Lovecraft R’lyeh Text-je, csakhogy ez Derleth kitalációja, nem Lovecrafté.  

Jobban szemügyre véve, ismerős nevekbe botlunk a szövegben. Ennek az lehet az oka, hogy úgy lett számos mezopotámiai varázskönyvből kiollózva; emellett számos akkád, babilón és asszír forrása is lehet. Olyan, görög származású szavakat citál bizonyítékul, amely hasonlítanak Lovecraft bizonyos varázsszavaihoz – azé a Lovecrafté, aki görög mitológiákon nőtt fel. Cthulhu neve mint Kutulu is szerepel, pedig ez a kifejezés a varázskönyvek irodalmában sehol sem szerepel. A helyes sumér szó Lu-kutu, és nem Kutulu. Ugyancsak nem szerepelt ezelőtt sehol sem Azag-thoth, vagy Ishniggarab. Ezek helyett számos mitológiai alakot citál, többek közt Mardukot, Pazuzut, Enkit, amelyek viszont fel sem tűnnek a lovecrafti irodalomban.  

Számos mendemonda kering Simon kilétéről. Egyes nézetek szerint Herman Slaterről van szó, egy okkult témájú könyvesbolt tulajról. Más változatok szerint többen rakták össze a textust, köztük volt L. Sprague de Camp, Colin Wilson, L. Ron Hubbard stb.  

A Gregorius Necronomicon  

Német nyelvű, lényegében a Simon-féle fordítása.  

A Quine Necronomicon  

Állítólagos Quine-fordítás, amely lehet, hogy nem is létezik.  

A Ripel Necronomicon  

Frank G. Ripel kiadványa, aki az Ordo Rosae Mysticae (Order of the Mystic Rose) feje. Szerinte a Necronomicont Abdul Alhazred plagizálta, a könyv valójában négyezer éves.  

A Perez-Vigo Necronomicon  

Spanyol nyelvű Necronomicon. Kétséges a létezése.  

A Lin Carter-féle Necronomicon  

„Ha a Necronomicon létezne és a Bantam adná ki, bizonyosan Lin Carter írná hozzá az előszót.” – T.E.D. Klein  

Lin Carter számos történetet írt, amelyet a Dee által fordított Necronomicon részeinek tekintenek. Pedig teljességgel kitaláció.  

H. R. Giger: Necronomicon  

A svéd szürrealista festő, H. R. Giger albuma, telis-tele érdekes és művészien komponált festményekkel. Azóta folytatása is készült.  

A Necronomicon Project  

Közösségi kezdeményezés egy hamis Necronomicon összeállítására.  

A Charles Pace Necronominon  

Amatőr Necronomicon-klón.